A telefonom teljesen csődöt mondott. Csalódottan nyugtáztam, hogy még egy órát fogok itt ülni, zene és net nélkül.
-Hogy fogom ezt kibírni?-morogtam magamban.
Nagy morgolódásomban észre vettem, hogy egy lány aki a busz elején ült, engem bámult. Nem is kicsit. Mintha soha nem látott volna még szőke fiút bosszankodni.
-Sz-szia - intett felém félénken. na több se kellett nekem, már beszélgetni is akar.
nem akartam senkivel sem beszélgetni, csak Danyvel, bamba voltam, hogy eljöttem. Magamban jól meg is tapsoltam magam. "Szép volt Niall, szép volt." Ezért aztán járt volna a keksz, de gazdagon.
Hova is tettem a jómódorom, nem vagyok én bunkó, hát vissza biccentettem a fejemmel neki.
Tényleg csak jó fej akartam lenni, a fene se gondolta volna, hogy ide fog jönni. Itt van, hát akkor mutatkozzunk be neki.
-Niall Horan.- nyújtottam kezet.- csüccs le. Mutattam a szabad helyre magam melett.
-Ciara Johnson - mosolygott és megrázta.
Ciara.. ízlelgettem a nevet, egészen szép. Helyes arca volt, amikor mosolygott a kis gödröcskéi aranyosan bújtak elő, illett hozzá.
-Hát, nagyon örültem.
Volt egy különös vonzása a lánynak, az nem kérdés, hogy az arca vonzotta a tekinteteket, de mintha húzna magához a tekintete. Ha példát kéne mondanom, akkor tuti, hogy egy sivatagban kóborló ember, ala én, és az oázis. Azaz Ciara.
-Honnan jöttél? - csak nem fog békén hagyni, már látom.
-Londonból, és te?!- egy kis bájcsevejbe még senki nem halt bele, valószínűleg.
-Azta..-ámult - rég jártam Londonba, szép hely, olyan varázslatos.
Ez a csaj világjáró vagy mi a fene?!
Nem sok kelett, a beszélgetés jobban beindult. Vihorásztunk, viccelődtünk, mintha ezer éve haverok lennénk.
Hamarosan kiderült, hogy Ciara a díjugrató világ bajnokság miatt jött Rioba. A lovát Boleronak hívják, és egy 3 éves mén, vagy mit is mondott. Fiú ló, az a lényeg. Szégyenemre Ciara idősebb nálam, ő már 22 éves, én csak 18 leszek idén.
A busz utat végig dumáltunk. Sokat megtudtunk egymásról, többek közt azt is tudom, hogy az én fajta bolondok jönnek be neki, hogy kis korában megsérült, hogy fél a magasságtól,
Meséltem neki Robbról, Danyról, a szüleimről. Ciara hamarosan rájött a gyengeségemre, az xboxozás. Mennyire imádtam istenem,
-Hamarosan megérkezünk, A szüleid kijöttek eléd, vagy hazavigyelek? - levetkőzte a szégyenlősségét és már mosolygott mindenen.
-Oh nem, köszi. Anyuék már várnak rám. - megöleltem. - Köszi Ciara.
-Ugye találkozunk még?
-Minden bizonnyal. - válaszoltam majd leszálltam a buszról.
A klímás jármű után ez a tikkasztó hőség borzasztó volt. Besétáltam a reptér várójába, anyuék már vártak, ahogy sejtettem. Munka ruhába, kissé állat szagúan, de jól esett magamhoz ölelni őket.
-Hiányoztatok.
-Jaj kicsim.-túrt a hajamba anya. -Mekkorát nőttél, és a hajad...
-Lilly ne túlozz. -apa hangja most is kemény volt, és szilárd akár csak egy kő.
-Menjünk haza. -nézett végig rajtunk anya mosolyogva- Végre együtt a család!
***
A kocsiba meséltem anyunak és apunak az elmúlt 3 évemről. A gimis napokról, a majdnem ötös bizonyítványomról és ,hogy az út után várnak vissza a suliba.
Danyről is beszéltem nekik egy keveset , Robb szinész karrierjét sem felejtettem el.
Ciarat egyenlőre nem említettem meg anyuéknak. A családunk nagyon jóban volt a Clark famíliával, és tudtam, hogy anyuék valahol mélyen mindig is Danyt képzelték el mellém.
-Ez csodás kicsim.-nézett hátra anya.
-Fiam, ma este van a karnevál nyitó ünnepsége, éppen jókor jöttél. Anyáddal sok dolgunk lesz, de te nézz el a karneválra nyugodtan.
-Köszi, hogy szóltatok. Lenézek majd pakolás után.
Apa nemsokára felhajtott egy igen terebélyes kocsifeljáróra és leállította a motort.
-Itthon vagyunk.-szólt anya, és már nyitotta is a kocsijatót.
A ház kivülről is hatalmas, hát még belülről. Anyu rendezte be, ez tisztán látszik. Minden ragyogott a tisztaságtól és tökéletesen el volt rendezve. A szobák éppen megfelelő méretűek voltak. Az enyém kékre volt festve. Egy sötétszürke tükrös szekrény, kanapé ágy és hozzá passzoló asztal, szék és fotelek. egészen pasis.
-Tetszik?-szóval anya végig mögöttem volt,mosolyogtam.
-Igen anya, fantasztikus. Köszönöm.
-Akkor pakolj nyugodtan, mi apáddal már el is megyünk. A menhelyen is nagy a felfordulás a karnevál miatt.
-Rendben, okés.
Anyuék tényleg elmentek, nemsokkal a hazatértem után.Gondoltam, hogy sok önállóságot kapok, na de ennyit??
-Minden kész.-tettem a csípőmre a kezem, és boldogan nyugtáztam a rendet a szobámba pakolás után. Felkaptam a bőrdzsekim és rendesen bezártam mindent, majd elindultam a hangzavar fele, mivel nem ismertem itt semmit, így ez tűnt a leglogikusabb megoldásnak.
Egyre közeledve a tömeg is nőtt, és minden egyre színesebb lett.
-Ez bazi nagy.- néztem nagy szemekkel. Sokkal máshogy képzeltem el, ezt az egészet.
-Hogy, nagyfiú?-lágyan csilingelt a hang a hátam mögött, egyből megismertem. Összetéveszthetetlen volt. Hátra fordultam hát, és ott állt ő.
-Szia Ciara. Wow! Alig ismertelek meg ebben a cuccban.
-Tényleg? -húzta az orrnyergére a szemüvegét. Pedig praktikus, ha hiszed, ha nem.-nevetett.-Nem éppena szemcsire gondoltam. A sminked, és a laza ing vagy ruha...-Végig néztem rajta.- dögös.
-Köszi, pedig csak egy rongy.-hirtelen megfogta a kezem és behúzott a tömegbe.- Gyere, jó móka lesz!
-Dehogy rongy.-gondoltam magamban.- Ha tudnád, hogy ha kissé gyorsabban sétálsz kinnt van benne a feneked, te is olyan bárgyú fejet vágnál, mint én.
Huh át mentem perverzbe, ezt talán nem kéne.
***
És tényleg jó móka volt. Ettünk csokis sült pillecukrot a felvonulás után, és krumpli chipset is, ittunk egy két tequilát, kis vodkát, és az elengedhetetlen rum Jamaikából. Eléggé a fejembe szállt az ital..Hogy kipihenjük az elmúlt kalandos óráinkat, leültünk egy közeli kikötő mólójára.
-Imádom a hasam-nevettem.-De a pia sem volt rossz.
-Látom.-tömött a számba egy újabb chips darabot.
Nem tudom mi van velem, a hatalmába kerített ez a fura érzés. Ez a nő... Le vadászott, kész végem van.
Hogy pontot tegyek "sivatagi bolyongásom" végére...
Közelebb hajoltam,megfogtam az arcát és ajkaimat szorosan az ő ajkaira tapasztottam.
A kis csaj először azt se tudta hol van, majd ráeszmélt és a hajamba túrt, lágyan, érzékien, és végre visszacsókolt.
Hosszú percekig csókolóztunk, maga a tündérmese volt, ilyen nővel...
A belső énem a fejemben verte a láthatatlan falait és kiabált. Tudom miért tette... Daenerys miatt. A belsőm őt szerette, ám a külső énem meggyőzte, sőt eléggé határozottan a tudtára adta, hogy nem Dany az igazi.
Már szinte alig kaptunk levegőt, úgy faltuk egymást, mikor Ciara elhúzódott.
-Ezt nem szabadott volna.-fordult el tőlem.
-Mégis miért?
Teljesen értetlenül álltama helyzet előtt, hiszen ha nem akarta volna megmondta volna, vagy a tudtomra adta volna, valamilyen módon.
-A barátnőd...-pirult el - Nem fog haragudni? Figyelj! Én nem akarok tönkre tenni egy kapcsolatot!
Kezembe fogtam a pici arcát és mélyen a szemébe néztem.
-Te milyen barátnőről beszélsz?
-A-aki a háttéképeden van. Az iphonodon...
Ohh. Le esett minden, Ciara , te butus.
-Na ide skubizz-vettem elő a telefonom.- Ő itt Dany, a gyermekkori barátom, igen ezen a képen éppen együtt grimaszolunk, de ez csupán azért van mert régóta ismerem ás nagyon jóban vagyunk.
-Barom, te idióta!!-üvöltötte a bensőm.
Hiába kiabált, én erősebb voltam, és elnyomtam.
-Vágom. Ez esetben-mosolygott újból és a pici puha szájával egy puszit nyomott a számra.-Kész vagy valami őrültségre?
-Akármire!
Ciara előhúzott egy szál cigit a zsebéből.
-Te cigizel?
-Cshhh!-tette az ujját a számra. - Ez csak egy kis ártatlan spangli.
-És még füves is? Ciara, én soha életemben nem....
-Nem baj.-kacsintott, majd szinténa zsebéből elővett egy gyújtót és légies könnyedséggel meggyújtotta a cigijét, és nagyot szívott belé, majd átadta.
Hát, egyszer mindent ki kell próbálni. A számhoz emeltem és nagy bátorsággal bele szívtam. Utólag jöttem rá, hogy rossz volt ekkorát szívni bele első alkalommal.
Másodpercek sem kellettek elkezdtem prüszkölni, köhögni, fuldokolni.
-Azért ennyire nem vészes.- húzta mosolyra száját Ciara és újabb adagot szippantott.
Lassacskán én is "belejöttem" a szál háromnegyedét már elszívtuk, és éreztem, kezd velem forogni a világ. Az érzés, amit akkor éreztem teljesen más volt. Haragudni akartam, de nem haragudtam, mosolyogni akartam volna,az sem ment,fájt a fejem, de alig éreztem.
Csak a pörgés, Ciara és én voltunk. Semmi más.
***
-Ahh-nyögött fel, mikor a falhoz toltam.-Nem vagyunk észnél.-vihogott.
Ami azt ilette, tényleg nem voltunk teljesen magunknál, de az a ruha...megőrjített. Be vadultam tőle, és akartam őt.
-DANYT kéne akarnod!-jaj már megint vissza jöttél.-bosszankodtam, a meglehetősen kellemetlen bensőmre.
-Nem fogom őt akarni, ő csak barát!
-Hibát követsz el-suttogta, majd eltűnt a fejemből.
Kettesben maradtunk Ciarával, elbódított minket a szesz és a fű.
-Gyere hercegnő! - felkaptam, akár egy menyasszonyt és a szobámba vittem, óvatosan lefektettem az ágyra és fölé másztam.
-Oh Niall! Mennyire vagy rossz fiú? - a hajamba túrt és már csókolt is. Imádtam, amikor a hajamat túrta, annyira beindultam tőle. Igaz, alig 12 órája ismertem meg...de annyira más volt, mint Dany. Olyan vad és szexi és megzabolázhatatlan.
-Ha te azt tudnád bébi-lihegtem egy gunyoros rossz fiús mosollyal, és letéptem róla az ingét. A fekete csipkés Victoria's secret melltartója jobban tetszett a földön, mint rajta, de meg kell hagyni szexi volt.
Mint egy igazi vadító filmes jelenet, úgy szaggatuk le egymásról a ruhát, majd miután mindketten meztelenek voltunk...
-Készen állsz?-néztem rá, és már a fiók felé nyúltam.
-Igen.-bólintott.- és egy puszit adott az arcomra.
Hát itt lenne a mostani rész vége, remélem tetszett! :) Szeretnék kommenteket, kapni. Valami visszajelzést, hogy jól csinálok valamit, és tetszik, amit csinálok. Kérlek komizzatok, írjatok a chatbe, bármi, tök jól esne, egy kis biztatás.
Na de, akarjátok, hogy kicsit erotikusabb legyen a követkető rész? Meg írjam Niall és Ciara kalandját?
Ha szeretnétek, írjatok, üzenjetek, kommenteljetek, akármi ;) *ötleteket elfogadok*
Sziasztok!
Viki
Egyetlen észrevételem lenne: h a legjobb résznél hagyod abba :D de amúgy jó!tovább tovább!
VálaszTörlés