*Niall szemszöge*
-Nem akarok veled beszélni, fogd már fel! -kiabáltam az arcába.
-Horan! Nem teheted ezt velem.
-Nem? Úgy hiszed?! Csak figyelj! - rácsaptam a bejárati ajtót és az emelet felé vettem az irányt, ahol a szobám volt, de anya beállt elém a lépcsőn.
-Mégis mi volt ez kisfiam? - arca eléggé meglepettnek tűnt. Mintha nem látott volna még "tini" szakítást.
-Semmi anya, lehetne, hogy esetleg felengedj?
-Nem! Nem lehet, mesélj, mi a baj?
Ilyenek az anyák, megérzik, ha valami baj van. De olyan veszettül makacsak, nem igaz, hogy nem értik meg,hogy szeretnénk néha egyedül lenni.
Tényleg jól esne egy kis magányos gondolkodás.
-Te is tudod, hogy nem gondolkozni akarsz,hanem írni neki. Ő neki, aki miatt mindez van.
-Téged most pont nem kérdezett senki. - a kis törpém sértődötten vonult vissza. Az ő unszolására szakítottam Ciarával, bár nehezebb volt, mint gondoltam.
-Anya, kérlek!-néztem rá nagy szemekkel, hátha meg enyhül. - Hiányzik London. Szeretnék visszamenni.
-Nem tetszik Rio? - anyám aggódva pislogott rám.
Tipikus nem hiszek a fülemnek dolog játszódott le benne. Lassan 10 hónapja hogy itt vagyok. Az utolsó 3 hónapban már csak húztuk egymást Ciával, nem volt már egy igazi, őszinte kapcsolat.
Jóvá akartam tenni mindent Danyvel, el akartam neki mondani, hogy szeretem. Igen! Végre rájöttem, és ebben sokat segített a kis idegesítő, de nagyszerű törpikém.
-Nem vagyok törpe! Lehet ír vagyok, mint te , de nem törpe! Kikérem magamnak..-kezét, akárcsak, mint egy kisgyerek, karba tette és dühösen fordított hátat.
-Elnézést. -kuncogtam.
Mikor beszélgettünk, akkor egészen feldobta a kedvem, sokkal másabb voltam belül, mint kívül. Megváltoztam, és már én is érzem, hogy ez így nem jó.
Olyan szeretnék lenni, mint régen, mikor még tudtam önfeledten kacarászni Danyvel szinte mindenen.
- Mint a borsó meg a héja. - mosolyogtam bárgyún magamba.
Örömmel töltenek el ezek az emlékek,de ha belegondolod, hogy mindent én rontottam el.
-Anya!
-Mondd kicsim.-közbe megtörölte a kezét a konyharuhába. - Még mindig várt a válaszra, az előbbiek miatt.
-El szeretnék menni! Minnél előbb!
Ezt itt le is zártam magamban, nem akarom,hogy anya hátráltasson. Elmegyek,még ma és megteszem amit meg kell tennem!
-Tökös szlogen.
-Jól van picurka. Most örülhetsz!-válaszoltam szenvtelenül.
***
*Dany szemszöge*
-Mindenki kész van? - állt elénk síppal a szájába a tanár nő.
A tesi órák 80%-a röplabdázással teltek, amiben nem voltam túl jó. Ez köztudott tény volt,viszont ha talaj tornára került a sor, nagy ritkán, abban verhetetlen voltam. Kiskoromban eléggé sokat jártam edzésekre és balettoztam is. Olyan havonta egyszer kétszer, még most is eljárok edzésre, ez akkor szokott megtörténni, ha Scarral nem tudunk elmenni lovagolni vagy Harry nem ér rá.
Régen Niallel jártam futni, a tó körül,de ez elmúlt.
A karomat összefontam magam előtt, hiányzott.
Pokolian fájt, hogy ezt művelte velem, de ettől még ugyan az, volt a szememben, még ha haragszom is rá.
-Jól van, akkor Kedie és Gloria fognak választani, ők a csapat kapitányok.
Naná, hogy utolsónak kerültem Gloria csapatába. Ilyen bénaságot, mint én senki sem akar a csapatába.
Általában egyedül ücsörgöm kis padon,de pechemre, most éppen csak 6-an voltunk meg, így nem tehettem meg azt a luxust, hogy leüljek és csendben végig nézzem a véres játszmákat.
Hálóhoz állítottak feladóba, mondván, hogy ott nem ronthatok el sok dolgot.
Igazuk van, nem sok szerepet kaptam az első szettbe. A feladást nélkülem oldották meg. Hála' égnek.
A második szett jön, a lányok nagyon jól játszanak, de minek ilyen komolyan venni egy tesi órai kis barátságos meccsecskét. A tanár nő persze sehol, ilyenkor mindig eltűnik. A pletykák szerint, Mr. Evanssel a fiúk tesi tanárával szokott huncutkodni a szertárban.
Hogy pontosan, mi az igazság nem tudom.
Niall,most biztos örömmel gondolna rá, hogy a tanár nincs az órán, mert akkor ők nyugodtan focizhatnak.
Miért gondolok megint rá? Basszus!
Ekkor valami hirtelen és gyorsan talált el, az ütés kemény volt és egyenesen a halántékomat érte.
-A francba Targaryen! - szitkozódott Gloria. Éreztem, ahogy zuhanok, de késő volt. A fejem hangos koppanással csattant a földön, és a szemeim lecsukódtak.
Én marha, kellett nekem röplabdáznom.
Valaki lágyan simogatta az arcom, a keze selymes volt és meleg.-Dany, hahó?!
Jól esett ez a gyengédség, utoljára.... Nem! Miatta ütöttek le most is. Nem nem szabad.
-Dany - szólítgatott. A hangja..olyan ismerős volt, mély de kellemesen simogató.
Az ütés kissé lefárasztott, így nehezen nyitottam ki a szemem.
Az alakja homályos volt még,pislognom kellett párat, hogy ráeszméljek a fürtöske simogatta az arcom.
-Harry! -ültem föl egyből,de a fejem úgy elkezdett szorítani, mintha egy kő nyomná az agyam belülről.
-Minden rendben? Gloria szólt, hogy elájultál. -tekintete aggódó volt,és sugárzott belőle a féltés. Lehetetlen volt nem elpirulni benne.
-Persze, jól vagyok. Köszi. Csak a fejem fáj kicsit. -mosolyogtam.
-Örülök.Ne tedd tönkre magad. Hamarosan itt a suli őszi bálja.- felsegített a földről és a kezét szorosan a derekamra rakta.-Ne szedd szét magad.- szája sarkában egy kis mosoly jelent meg és közelebb hajolt, ajkait a homlokomra tapasztotta.
A fejem vörösödött a puszija alatt. Az egész testem bele bizsergett,pedig csak egy kis homlok puszi volt.
Hogy válthatta ki belőlem ezt a rekciot?
-Jut eszembe. Eljössz velem a bálra?
-Örömmel! - vágtam rá egyből mire Harry felkapott és óvatosan megpörgetett.
-Hazz, kicsit lassabban, a fejem, tudod!
-Oh, persze. Bocsi.- lassan leeresztett és együtt,mint a barátok nevetgélve mentünk ki a folyosóra, majd az öltözőkbe.
Nem érdekelt a lányok féltékeny pillantása.
***
A röplabdás incidens óta a lányok elkezdtek még jobban utálni.
Féltékenyek voltak, mert Harry velem foglalkozott. Pedig csak barátok voltunk, Hazz ha akart volna választott volna közülük.
Éppen a bálra készülődöm, nem akarom nagyon kicicomázni magam. csak egy egyszerű sminket raktam fel és kiválasztottam a Robbtól kapott ruhát.
Én nem azért megyek a bálba, hogy bepalizzak, ahogy a többiek teszik. Szimplán csak nem akartam itthon ülni, és hát Harryt sem hagyhattam cserben.
-Hugica! - kopogott be a bátyám, majd be is nyitott.-Woah! Talán kissé elhamarkodtam a döntés a megvételével kapcsolatba.
-Hogy érted ezt?-megfordultam így teljesen szem ügyre vehetett.
-Hogy hogy, hogy?-köpte a szavakat gyorsan.
-Úgy kiguvadt a szemed. Baj van?
-Dögös vagy. -kitárta a karjait én pedig egyből rohantam oda hozzá.
Az arcomat a mellkasához fúrtam ő pedig szorosan átölelt.
-Vigyázz magadra Dany!
-Ne aggódj Robb, Harry velem lesz. Nem lesz semmi gond.-mosolyogtam föl rá.
-Ajánlom is!
-Olyan lettél, mint apa.
-Féltelek,semmi más. Erről jut eszembe, anyu hívott tegnap.Hamarosan jönnek haza az üzleti útról.
-Ez az! -ugrottam fel picit.- Hiányoznak már.Olyan régen mentek el.
-Tudom, de nemsokára megint egy család leszünk.- Robb egy kisebb puszit nyomott a homlokomra és utamra engedett a kis fürtössel.
***
Már a bálon vagyunk vagy egy órája, és Harryvel jól el szórakozunk. A tornaterem aranyos ballonokkal van megvilágítva romantikus zenét játszik az alkalomra felbérelt banda. Igazi bál feeling, csak sokkal több mókával.
Sokat nevettünk az emberek ruháján, ahogyan parádéznak egymással.
A fiúk csajozni akarnak,a csajok pasizni, csak senki nem találja a megfelelőt.Ezeken jól el kacarásztunk.
-Táncolunk?-nyújtotta a kezét Hazz.
-Hát nem is tudom... nem vagyok valami jó táncos.
-Nem olyan eget rengető dolog.-szájában pici mosoly jelent meg.-Gyere!- megfogta a kezem és behúzott a tömegbe, de amint a kezét a derekamra megcsörrent a mobilja.
-Bocsánat.-húzta elő a mobilt a zakója zsebéből.
-Semmi baj, addig kimegyek az udvarra. Felkészítem magam a táncra.-nevettem és kitipegtem az udvarra.
A Nap már bőven lement, a teret csak a suli fényei világították meg. Az idő is hűvösre fordult, de nem volt kellemetlen.
A kis kő úton sétáltam a padokhoz, amiknél ebédelni szoktunk.
-Daenerys?! -szólt a hátam mögül egy hang.
A másodperc töredéke alatt fordultam meg, és ott álltam szembe vele.
-Te?!
Éreztem, ahogy az arcomat elkezdik áztatni a forró könnyek.
Itt lenne vége mára :) Szeretném megköszönni a tobb, mint 1000 oldalmegjelenítést! :) Hamarosan hozom a következő részt.
Kérlek hagyjatok nyomot magatok után. <3
Viki x.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése